Tar Renáta és Majorfalvi Bálint blogja

jó kép.JPGA buliellenőrök kivételes képessége kell, hogy legyen az alkoholban betyárosan gazdag bulik utáni szemérmetlenül gyors regenerálódási képesség „mintha meg sem történt volna” – módra. (Ma nagy szükségünk volt erre a képességünkre, sikerrel alkalmaztuk.) Ugyebár volt mit kipihennünk reggelig, mivel előző éjszaka elég tisztességes tesztnek vetettünk alá néhány rendelkezésünkre bocsátott védőitalt. Vagyis minden - a pályázatban meghirdetett - elvárásnak igyekeztünk eleget tenni! Ma reggel kilenckor pedig már a Salak királyai-címre törtük Endrei Papp István segítségével, aki ismét egy tartalmas teniszleckével ajándékozott meg bennünket. Tekintettel a banánérlelő hőségre (itt kivételesen nem a Riviéra gumibanánjára gondolunk), s annak érdekében, hogy egyikünk se dobja be a törülközőt a hőgutától, ma egy kicsit kímélőbb edzésben volt részünk, aminek során megismerkedtünk a pálya különböző részeinek elnevezéseivel, hogy térképészetileg is képben legyünk a salakon, valamint István jópofa kellékekkel szemléltette nekünk a tenisz pontozási rendszerét. Így audio-vizuálisan rögzíthettük az új infókat: az ember látja, hallja, csinálgatja, aztán előbb-utóbb azon veszi észre magát, hogy folyamatosan TENISZEZIK, hajtogatja, hogy „tizenöt semmi”, vagy „adogató előny” és közben pontosan tudja, hogy mit beszél. (Persze ez a folyamatosság részünkről egyelőre csak álom! Végül is ez egy Álomállás…) István szép fokozatosan avat be minket a részletekbe, nem követel olyat, amit képtelenség lenne végrehajtani, így egyre több a sikerélményünk is. Megtudtuk azt is, hogy az ő műfajában egész mást jelent a gém-szó, mint például Kasza Sanyi bácsinál. Jelen esetben a gémnek nincs csőre, szárnya is viszonylag kevés, viszont pár gémmel már meg lehet nyerni egy játszmát! Gyorsan eltelt az egy óra, remekül indult a napunk. Még visszatérünk a salakra! (Többek között randevúnk lesz egy igencsak profinak tűnő adogató géppel.) És ez egyáltalán nem fenyegetés...

ez jobb tenisz.JPG

Némi strandolás után, Somogyi Gyula HEKK-büféjében ebédeltünk egy nagy és egy… még nagyobb hekket kenyérrel, sültkrumplival. Mit szaporítsuk a szót? Vacsorára is maradt belőle! A kedves vendég nemhogy enni, de mozogni is alig bír ebben a hőségben, ilyenkor még a bélpoklosok többsége is csak madár-adagokat képes magáévá tenni (tisztelet a kivételnek) . A víz persze meghozza az étvágyat, s a hekk citrommal meglocsolva isteni, igazi beach-kaja!

hekk.JPG

árnyék velem.JPGDélután - kegyetlen forróság lévén - ismét strandoltunk. Az abádszalóki strandon a jet-ski, banán, vízi dodgem, vízibob, víziejtőernyő mellett elég népszerű játék – s a partszakasz teljes hosszában elterjedt – akár egyénileg, vagy családdal is űzhető az úgynevezett Shadow Hunter! Jövőre reméljük hivatalosan is beveszik az Abádszalóki Nyár programsorozatba, ez a vagány név jól mutatna egy plakáton! A mai napon mi is kipróbálhattuk, mivel extrém hőmérsékleten (41 fok) különösen izgalmas! A játék vesztese ugyanis szénné ég, mivel nem volt elég technikás. A dolog lényege, hogy az ember (a törülközőjével és egyéb motyójával) megpróbál mindig a vándorló árnyék (vagy árnyékok) takarásában maradni, amilyen hosszan csak tud. Innen származik a (liszensz alapján magyarra fordított) Árnyékvadász–elnevezés. Mivel ugye a buliellenőr bázist mindig az óriáscsúszda – kissé „lukacsos” - takarásában állítjuk fel, max. 6-8 percet töltünk egy helyben, a napocska ugyanis nem kecmecel, végsebességgel vágtázik az égen – a csúszda árnyék-csíkjai pedig engedelmesen vele vágtáznak a gyepen. Ez persze folyamatos mozgásban tartja az embert (edzi a testet és a lelket) s, ha egy picit eltunyulunk a játék során, derekasan leégünk. Vagy épp nyakasan, combosan, hátasan… A mai gyilkos hőségben sokan játszottak még Shadow Huntert – s ahogy gyűlnek az emberek, egyre népszerűbb lesz – a nap perzselt, égetett, csak háromszori csobbanással tudtuk elviselni a 27 fokos Tisza-tóban!

még strand.JPG

bálint limóval.JPGEgy népszerű operettünkben a Komáromi Jókai Színházban rengeteget énekelünk egy bizonyos Horváth-Kertről Budán. Ezúttal vacsoránk helyszíneként az abádszalóki Horváth-Kertbe kaptunk szíves invitálást a tulajdonostól, Horváth Istvántól. Szállásunktól kb. nyolc (tömegben 14) másodpercnyi sétára található. Péntek és szombat esténként élő mulatós zenét élvezhet a vendég. Reni Betyár batyut kért (szalonnával, hagymával, kolbásszal töltött karaj, kapros mártással leöntve), elég súlyos, húzós kaja, nagyétkűeknek ajánljuk, Renin alaposan kifogott. Bálint Abádszalóki jércemellet (rántott jércemell, mellé saláta, uborka, alma és tartármártás), könnyed nyári kaja – különösen, hogy köretként egy nagyszerű mix áll rendelkezésre az imént felsoroltakból. Kaptunk két impozáns limonádét (bodzás és narancsos), igazán hűsítő volt az igencsak fülledt estén. A mellettük lévő lángosos is hozzájuk tartozik, az étterem részből is lehet rendelni. S mindez elég jó helyen van, a strandra menet megéri beugrani akár csak egyetlen limonádé kedvéért is, vagy reggel akár egy kávéra, reggelire! 

reni kaja.JPG

bálint kaja.JPG

És a „jó öreg” MOZI!!! A KOLÓNIA című kanadai thrillerrel kapcsolatban van egy olyan érzésünk, hogy a producernek lehetett kb. kétezer adómentesen eldurrogtatható vaktölténye és megkért két-három forgatókönyvírót, hogy rittyentsen köré negyven percnyi álfeszültséget, néhány magvas „az emberek elkeseredésükben szörnyű dolgokra képesek”-tipusú gondolatot és szerezzen pár színészt, akiknek nem derogál 105 percen át részt venni egy sablonos közhelyparádéban. Laurence Fishburne a Mátrix-bőrkabátját egy sima bélelt dzsekire cserélte, mert a (nem is olyan) távoli jövőben az emberek már a föld alatt csöveznek, amíg odakint bőven van alapanyag pár millió hóemberhez. Az alkotók fenn akarták tartani a látszatot, hogy filmjük az emberekkel, az emberi viselkedéssel (is) foglalkozik, de szinte egyértelmű, hogy csak ürügyet kerestek egy (Kaptár-sorozat szerű) agyatlan csihi-puhihoz. Mindenki végig akkora (ál)drámát hurcol, hogy alig férnek be az ajtón! A hőség után végül is elviselhető volt a kulturális hidegzuhany – s a temérdek hó látványa is pozitívan hatott… Aludni térünk, hogy holnap kiélvezhessük az (állítólag) utolsó kánikulai napot!

A NAP KÉPEI A GALÉRIÁBAN...

A bejegyzés trackback címe:

https://abadszaloklegjobb.blog.hu/api/trackback/id/tr755453088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása