Tar Renáta és Majorfalvi Bálint blogja

Hivatalos első napunk egy könnyed reggelivel kezdődött (virsli mustárral), amit kísérőnk, Judit készített el, míg mi az előző nap blogjának technikai részleteivel bajlódtunk. A tizenharmadik, huszonhatodik bejegyzésnél hasonló probléma már valószínűleg nem vetődik fel...

blog1-000.jpg

Dél körül többedmagunkkal kocsiba ültünk és kis körutazásba kezdtünk Kovács Mihály polgármester úr és Kasza Gábor alpolgármester úr vezetésével. Nevezetesen: ellátogattunk a kb. tizenöt percre lévő Tiszagyendára, ahol többfajta rendezvény közül célirányosan a lecsófőző versenyben voltunk érdekeltek. Abádszalóki csapat is nevezett, az „anyagot” mindenképpen le kellett ellenőriznünk, munkaköri kötelességünk... Eddigi buliellenőrködésünk alatt már világossá vált, hogy az elkövetkezendő egy hónap nem feltétlenül a fogyókúra jegyében zajlik majd, erre ez a kis kóstoló is rátett egy lapáttal. Részrehajlás és elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy az abádszalóki csapaté lett a legfinomabb, (ennek megállapítása után a többi csapat lecsóját már feleslegesnek tartottuk megkóstolni...) A következő adag birkapörköltre és töltött káposztára már a helyi polgármester úr, Pisók István vendégei voltunk. Mindehhez persze folyékony kenyér is társult (melynek egyedülálló receptjét egy egyszerű google-használattal kinyomozhatja a kedves olvasó), ami a nap további részében is olykor üzemanyagként szolgált.

blog1-001.jpgLe-Cshó

Ezek után a néhány km-re fekvő Tiszaderzsre látogattunk, ahol épp Kárász-fesztivál zajlott. Mivel még jócskán telítettek voltunk az imént említett gasztronómiai csodákkal, itt már egy falatot sem bírtunk enni. Szuvenír blog1-002.jpgazonban mindenképpen kellett, így Reni csináltatott a lábára egy csillám-tetkót. Igen, kedves anyukák és apukák, ez az, amit a kislányuk életében legalább egyszer ki fog próbálni, mert vagány és csillogó és... és mert a többi lánynak is OLYAN VAN!!! Meg kell említenünk, hogy – amennyire eddig láttuk, illetve hallottuk - a Tisza-tavi polgármesterek elég sűrűn megjelennek egymás rendezvényein, „ha te jössz, én is megyek, ha nem jössz, mi akkor is megyünk, gyere, szívesen látunk” – egyszóval van átjárás a települések között, ami mindenképpen egy összetartozást, bizonyos esetekben együtt gondolkozást fejez ki.

blog1-003.jpgSzomszédolásos programjaink után sziesztázhattunk egy keveset a parton, mint originális, hamisítatlan nyaralók! Az igazi kánikula ugyan elmúlt már, de jólesett egy kis ejtőzés. Reni nekiállt kagylót gyűjteni, rövidesen  segítségére lett két 6-7 éves kislány, egész kis kagylógyűjtő szakkör alakult ki pár perc alatt a Tisza-tó partján. Hétvége lévén most jóval többen vannak a strandon, mint ahány vendéget eddig láthattunk.

A vacsoránkat Pető Zsolt KATA-PULT –jában költhettük el, ami egy igen széles választékkal büszkélkedhető vendéglátóipari egység a strand büféi között. A megrögzött húsimádó épp úgy megtalálja itt a neki való betevő falatot, mint az anorexiára felesküdött modell alkatú fitness-hölgyek (és persze adott esetben urak...) Bálint egy Betyár szeletet rendelt (sertéskaraj kolbászos, baconos, lilahagymás raguval barbecue szósszal),

blog1-004.jpgA betyár...

Reni Kijevi csirkemellet (csirkemell szerecsendiós fűszervajjal, sajttal töltve)

blog1-005.jpgA kijevi...

végül desszertként egy-egy nutellás, illetve nutellás-túrós palacsinta.

blog1-006.jpgblog1-007.jpg  A desszert...

(Egy külön gasztro-blog kellene az ételek pontos részletezésére, értékelésére, akkora a választék az abádszalóki parton...) Ne szépítsük a dolgot: butára ettük magunkat. Valamennyien ismerjük azt a tipikus magyar szokást, hogy ritkán eszünk, de akkor betegesen sokat. Ez valahonnan mélyről, a tudatalattiból fakadhat, ahová befészkelte magát az éhhaláltól való félelem. Amikor mindent fel akarunk halmozni, mert a meteorológusok holnapra apokalipszist jósoltak. Szóval... mindent „magunkhoz vettünk” – dícsérje ez a barátságos kiszolgálást, szakácsot, a konyhát! (Viszont komolyan fontolgatjuk, tervezgetjük a szeptemberi fitness-programunkat, mert, ha minden este ilyen kiváló ételeket fogyasztunk, kénytelenek leszünk – továbbra is – mindent fölfalni). Az esti programig valahogy megemésztettük az imént felsorolt lemeózott termékeket, és készen álltunk a Deák Bill Gyula - koncertre.

blog1-008.jpgBill „Kapitány” fergeteges bulit csinált a zseniális – fiatal - zenészeket felvonultató Deák Bill Blues Band-del! Ez a kivételes hangú, minden ízében önazonos fazon szívvel-lélekkel zúzta több, mint másfél órán keresztül. Bevadította a tömeget, bebizonyította, hogy még mindig ő az igazi táltos az István, a királyból, igazi őserővel buzdította az őrjöngő fiatalokat és a fiatalosan őrjöngő idősebbeket, jogosan kántálta a tömeg lépten-nyomon, hogy BILL A KIRÁLY!!!blog1-009.jpg A koncert igazi szeánsszá alakult, értelmet kaptak a színpadot védő kordonok és a hegyomlás biztonsági őrök... A Kapitány olykor előtérbe helyezte fiatal zenész kollégáit, hagyta őket zeneileg kibontakozni. Valamint: roppant szimpatikus, ha a „nagy név”, a frontember tökéletesen tisztában van az  őt körülvevő kollégák nevével, életkorával (mint kiderült: lakcímükkel is), valóban kollégaként, sőt barátként kezeli őket, velük együtt ALKOT! Ez a koncert méltó megkoronázása volt a napnak. A végén azon kaptuk magunkat, hogy mi is sorban állunk a „Deák blog1-010.jpgBill művészbejárónál” aláírásra várva s egy közös fénykép reményében. S a buli még mindig nem ért véget! A disco-ban ezen az éjjelen is kifacsarhattuk magunkból a maradék fölös energiánkat...

A NAP KÉPEI A GALÉRIÁBAN...

A bejegyzés trackback címe:

https://abadszaloklegjobb.blog.hu/api/trackback/id/tr245417015

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.