Tar Renáta és Majorfalvi Bálint blogja

hal szeme.JPGA kisujjunkban van a halászlékészítés csínyja-bínyja (25 pernyi pontynyúzós videó megtekintése után), ezt egészen biztosan állíthatjuk. Fogalmazhatnánk  úgy is, hogy amit mi nem tudunk a halászléfőzésről, az NINCS IS! De nem fogalmazunk így… hogy főznünk kell majd a ma megrendezésre kerülő (első) Halételek Fesztiválján, csak tegnap vált világossá – hogy ebből élő, 3D-s hús-vér emberek is fognak enni, az pedig csak ma… De ne is rohanjuk ennyire előre! A versennyel kapcsolatos túlélési esélyeinket latolgattuk, miközben a Horváth-Kertben reggeliztünk egy jót. Reni tükörtojást evett, Bálint rántottát, dereni sóz.JPG mindkettőnk szemei előtt már a HALAK belezése lebegett! A verseny a strand oldalsó részén zajlott, a büfék mellett, s mikor megérkeztünk, már láttuk, hogy egyes csapatoknál már égnek a tüzek, s az alapléhez szükséges cuccok is ott izzadnak a bográcsban. Egyáltalán nem gondoltuk, hogy késésben vagyunk, a birtokunkban lévő felkészültség és egyetemes tudás birtokában pókerarccal haladtunk a csapatok között. Arcizmunk sem rezdült…  Kaptunk egy jó kis placcot, amit egy tűzrakóhely és egy nosztalgikusan retro iskolapad jelölt ki. A megnyitó során bemutatásra került a zsűri – basszus, ezek nem viccelnek, tényleg azt akarják, hogy mi is HALÁSZLEVET FŐZZÜNK!  Kiosztásra került pár közös cucc – jópár kiló ponty, keszeg, kárász, pár mázsa tűzifa, kenyér, tányérok, különböző kellékek a majdani kóstoláshoz (ó, hol vagyunk még attól?). A szereposztás már az elején eldőlt: Reni lesz a főszakács, aki mindent tud, Bálint pedig a kukta (aki szintén tud mindent, de ezúttal inkább csak SEGÍT, mert udvariasan hagyja a kedves feleségét konyhaművészkedni). Az első kő akkor esett le a szívünkről, amikor megtudtuk, hogy a halakat tisztítva, kibelezve kapjuk meg. De hát mi filézni is szeretnénk a pontyunkat (így mutatta a jutyúb!). Ehhez a technikához (és itt egy másik gigantikus kő esett le mindkettőnk szívéről) kaptunk egy „kis” segítséget Mátyás Rudolf világbajnok mesterszakácstól (mi mesterek tartsunk össze), viszont az úgynevezett irdalást Reni már egyes egyedül végezte. Azért nagyszerű vörös hal.JPGkezdeményezés ez a fesztivál, mert az ember kapásból 6-8 szomszédjával kezd el kommunikálni már az első két percben. Mi – egyik oldalról - Fekete Ferenccel – másik oldalról Réti Józseffel ismerkedtünk meg. Bálint feladata volt a főzéshez szükséges eszközök, hozzávalók beszerzése, a legtöbb dolgot a helyi önkormányzat csapatától kaptuk, de bárkit megszólíthattunk, mindenki szívesen adott kölcsön egy kis sót, hagymát, pirospaprikát, fakanalat – és még számtalan gasztro-cuccot. A dolog verseny jellege ilyenkor háttérbe szorul, mindenki főzi a magáét (vagy épp a másikét), közben iszogat, barátkozik, tanácsot ad és kap – ez a legszebb az egészben. Így volt ez a mi bográcsunknál is: aki elment mellettünk, mind adott valami hasznos tanácsot. Ebben az az érdekes, hogy ahány ember, annyi féle halászlé főző módszer…  Ki a netről tanulta, ki a dédmamájától leste el, ki csak kísérletezni szeret. Ahhoz képest, hogy reggel (majdnem) teljesen tanácstalanul jöttünk ki, egészen nekibátorodtunk és rájöttünk, hogy aki a világ elsőbálint halászlével.JPG korrekt halászlevét készítette, ő is csak egy ember volt, így nem is lehet olyan nagy ördöngösség! Megtisztelő kóstolót kaptunk Fekete Ferenc bajai alkotásából (gyufatésztás, a kenyér használatát szigorúan hanyagolva), valamint Réti Józsefék gombás-tejfölős harcsapaprikásából – a fesztivál ugye halételekről, s nem csak a halászléről szól. Jövőre lehet, hogy mi is sütünk extraként egy bálnát… A zsűrínek mindenkitől járt egy tányérral, kis idő elteltével pedig a strand első 1500 vendége kóstolójegy ellenében szintén kaphatott egy-egy adagot a neki szimpatikus csapattól. Nálunk is elkezdtek gyülekezni az emberek, s 6-8 perc elteltével kiürült a bogrács (pedig egyáltalán nem apróztuk el, jó nagy adagot készítettünk). A sors fintoraként csak a saját (legelső) halászlevünkből nem ettünk, kivéve a menet közbeni kóstolásokat. Mindeközben a fesztiválszínpadon folyamatosan műsorok zajlottak – kórus énekelt, néptáncosok léptek fel, a közönséget folyamatosan lefoglalta valami, vagy a kultúra iránti elkötelezettsége, vagy a gyomra… Rengetegen tolongtak a bográcsok, főző-sütő placcok körül, igazi hedonista bulivá alakult a fesztivál! Az eredményhirdetésen valamennyi csapat kapott elismerő oklevelet a részvételért (összesen 16 csapat), az első helyezettek – amatőr, illetve profi kategóriában pedig Győrfi Sándor tömeg halnál.JPG(Munkácsy, Mednyánszky-díjas szobrászművész) alkotásait vehették át. Amatőr kategóriában első lett Fekete Ferenc „szomszédunk”, profi kategóriában pedig a tiszafüredi Hableány Étterem (már ugye náluk is tiszteletünket tettük egy megalomán ebéd elfogyasztása okán). Különdíjat kapott még a Horváth-Kert Étterem - ahol jár(t)unk, ott díj terem.... Állati jól éreztük magunkat, kuncsaftjainktól pozitív visszajelzéseket kaptunk főztünket illetően – már az is megkönnyebbülés volt, hogy nem mérgeztük meg a tisztelt vásárlókat, hát még az, hogy ízlett is nekik életünk első (de talán nem utolsó) halászleve. A Halételek Fesztiválja jövőre is várja a résztvevőket és a kedves vendégeket – igazán nagyszerű kis rendezvény, nem csoda, hogy tömegeket vonzott ma is a partra!reni dolgozik.JPGverseny tabló.JPG

desszert.JPGEste ismét a Czifra Csárda vendégei voltunk, ezúttal csak desszertet fogyasztottunk – gesztenyés, meggyes, csokis palacsintát (igazi, házi főzésű csokiból!) - s elbeszélgettünk Cseh Lajossal és kedves feleségével, a hely tulajdonosaival. Említettük már, hogy kissé múzeum jellegű a csárda „díszlete”, vagyis berendezési tárgyként régi fotók, vásárolt és személyes emléktárgyak díszelegnek szinte mindenhol. Mégsem érzi az ember, hogy kellemetlen lenne ez a zsúfoltság, mindent ízlésesen, családias hangulatot árasztva sikerült elrendezni (És sikerül a mai napig! Ha olykor „becsúszik” egy-egy olyan tárgy, aminek helye lehet ebben az egészen kivételes gyűjteményben, annak helye is lesz előbb-utóbb!) Cseh cseh lajosék asztalnál.JPGLajosék házasságuk harmincötödik évében mosolyogva beszéltek a „régi időkről”. A gyógynövény gyűjtéstől kezdve a szoba kiadáson át a büfézésig sok mindent kipróbáltak már, s most ez a csárda számukra a nyugvópont, hiszen sikerült létrehozni egy roppant igényes, sikeres helyet, ahol igazi gasztro-csodákkal kápráztatják el a vendégeket nap, mint nap! Kezdettől fogva (a csárda 2003-ban indult) őrzik a minőséget, hagyományos, jól bevált fűszerekkel ízesítik ételeiket, amiket Cseh Lajosné legtöbbször önmaga szeret elkészíteni a mai napig is! Ha a jövőben – buliellenőr múltunkat magunk mögött hagyva – visszatérünk Abádszalókra, biztosan útba ejtjük a Czifra Csárdát, mert az igényes, bőséges kínálat, valamint a barátságos fogadtatás megfizethetetlen kincs a vendég számára…
csárda kinti rész.JPGcsárda ajtó.JPG

Programunk szerint az esti Kárpátia koncertet kellett leellenőriznünk. Megfigyeltük, hogy a zenekar hatalmas népszerűségnek örvend, a közönség lelkesen tombolt közel két órán keresztül. A viharjelző sárga fénye és némi szél borzolta az abádszalóki partot, de a több ezres publikumot ez sem zavarta, végigénekelték a koncertet. Lezárandó a napot, egy kis éjszakai sétára indultunk Abádszalók utcáin, ugyanis sokszor sokféle „állapotban” vándoroltunk már a városban, de éjszaka, hűsítő szellőben még soha! Mellénk szegődött a Füzes Camping „szerzeménye”, egy kis fekete pulikutya. Jó darabon elkísért minket – egy közeli lagziban elcsábult pár percre areni kuytával utolsó.JPG konyhai illatokat szagolva, majd újra testőrködött felettünk (vagy mi felette). A  strand felé vezető soron megint leállt kicsit shoppingolni, itt elköszöntünk egymástól – nekünk ugye holnap is kötött programunk lesz, nem árt, ha alaposan kipihenjük magunkat…

A NAP KÉPEI A GALÉRIÁBAN...

A bejegyzés trackback címe:

https://abadszaloklegjobb.blog.hu/api/trackback/id/tr715455631

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása