Tar Renáta és Majorfalvi Bálint blogjakikötőből el hajnalban.JPG

A reni_1.JPGnagy ho-ho-ho-horgász ritkán kezdődött úgy, hogy hősünk hajnali fél ötkor nagy nehezen összeszedte magát és ötkor már kint virított a part mellett humorzsák kukac-kollégájával. A buliellenőrök ma pontosan ezt az időbeosztást követték, vagyis beneveztünk egy kis hajnali horgászatra Kasza Sanyi bácsival. Volt egy olyan érzésünk, hogy ilyen lehetetlen időpontban kizárólag mi vagyunk ébren Abádszalókon, ez az elméletünk az Abádi Kikötőbe érve igencsak megdőlni látszott: a horgászok nagy része ugyanis ilyenkor már rég elfoglalta a helyét, vagy volt, aki haza sem ment még az éjszakai műszakból. Szendvicsekkel megpakolva, dupla réteg ruhában vágtunk neki az útnak, Elek János is elkísért minket bálint_1.JPGkamerájával – hajnali ötös arcunkat élmény lesz visszanézni a kész filmben… Egész abszurdnak tűnt, hogy mi most órákon keresztül egy csónakban ülve vadászunk majd pontyra, keszegre, harcsára. Persze mindezt Sanyi bácsi szakértő irányítása mellett, aki kb. 20 perc csónakázás után leszúrt a vízbe két karót, járművünk stabilizálása végett. A nap épp akkor kelt fel, normális esetben ilyenkor fordulunk a másik oldalra (bár, mióta Abádszalókon vagyunk, napfelkelte.JPGidőbeosztás szempontjából egész mást jelent a „normális eset”). A már jól ismert madarak: gémek, viharsirályok köröztek olykor a közelünkben, ők is elég korán indultak munkába. Az első őrhelyünkön viszonylag kevés sikerrel jártunk – Sanyi bácsi horgára akadt egy kis törpeharcsa, de ezen kívül nem lehet ránk fogni, hogy durva módon megbolygattuk volna a Tisza-tó élővilágának halállományát. De ugyebár nem is azért jöttünk, hogy jól bevásároljunk pontyokból, hanem magáért az élményért, illetve, hogy megtanuljuk, egyáltalán hogyan kell beüzemelni egy horgászbotot, s milyen további eszközök állnak ilyenkor még a horgász rendelkezésre. A nagy ho-hoh-ho-ban annak idején a dolognak ezt a részét kissé felületesen tálalták – s a halak, madarak is más tájszólást beszéltek, mint azt ma tapasztalhattuk. Szétnézve a környéken, nem tűnt úgy, mintha bárkinek a csónakjába csak úgy maguktól ugrálnának be a busák, felmerült bennünk, hogy ezek a pikkelyes jószágok hosszabb szabadságot vettek ki, vagy csak simán szégyellik magukat produkálni a turisták előtt. Megismerkedhettünk egy titkos fegyverrel, a kuttyogtatóval, amit akkor vet be a horgász, ha már végképp elunta az agyát, de valamit mindenképpen szeretne zsákmányul ejteni! Egy kis speciális faszerszámmal ütögeti ilyenkor a vizet, borzolva ezzel a környékbeli halak idegeit. De, hogy pontosan kiket is idegesít? Sanyi bácsi szerint a harcsának a leggyengébb az idegrendszere, s mindenképpen tudni akarja, honnan jött a hang – s a legkíváncsibból lesz a leghamarabb halpaprikás… Kb. fél óra rendületlen kuttyogtatás után levonhattuk a következtetést, hogy a minket első harcsa.JPGkörülvevő halrajok vagy túlságosan tapasztaltak és nem dőlnek be ilyen ócska trükknek, vagy a kíváncsiság egyetlen szikrája sem lakozik bennük, vagy tényleg tök süketek! Nem csak mi vetettük be ezt a csodafegyvert, hallhatóan környékbéli kollégáink is éltek vele (több, de inkább kevesebb sikerrel). Egy-két óra elteltével áttelepültünk egy árnyékosabb részre, mert a nap időközben elkezdett komolyabban dolgozni, itt már volt pár percnyi horgászati sikerélményünk! Reni horgára egy dévérkeszeg akadt – ahogy a nagy mesekönyvben meg van írva (és rajzolva), olyan színű, méretű, fizimiskájú halacska. reni hallal.JPGEzek után rohamtempóban – vagyis egy-egy órás megszakításokkal – akadtak horgainkra a törpeharcsák. Akármit is fog az ember, mindig izgalmas látni, hogy a bot vége kissé meghajlik, s ez azt jelzi, hogy VALAMI horogra akadt! Dél felé mindketten kifogtuk a magunk utolsó törpeharcsáját is (felmerült bennünk a gyanú – mivel a kis zsákmányt mindig visszadobtuk -, hogy mindig ugyanazt a példányt fogtuk ki, csak két akció között általában tett egy nagyobb kört a környéken, s csak utána tért vissza, hogy ismét horogra akadjon…) Négy, vagy öt törpeharcsa és az a bizonyos dévérkeszeg – ennyi lett a napi egyenleg, s megköszönve Tisza-tavi marketinges közreműködésüket, valamennyiüket visszaengedtük a vízbe. Visszatértünk az Abádi Kikötőbe közel nyolc órányi horgászat után (ami van annyira fárasztó, mint tizenöt percnyi intenzív tenisz). Megköszöntük Sanyi bácsinak az élményt és a segítséget. Első vizes zsákmányainkat neki – és persze a Tisza-tónak – köszönhetjük!végén madarak.JPG

Mivel a kora hajnali kelésnek köszönhetően egy cseppet felborult a bioritmusunk (és hol van még az éjszakai horgászat?...) délután pihentünk egy keveset, majd vacsorára a Lilaakácba voltunk hivatalosak. Ez az étterem nálunk a kánikulában és most – a kissé szelesebb – időben is toplistás hely. Tudják, a vacsora itt mindig gyertyafényes… Reni egy szerény adag csülköt kért majonézes burgoyával, Bálint hátszínszeleteket ropogósra sült hagymakarikával, sült burgonyával. Desszertnek gyümölcsrizset és gesztenyepürét kértünk. Megfigyeltük: a Lilaakác kaja hátszín.JPGesetében a teltház sem jelent problémát, gyors, pörgős és pontos a kiszolgálás, továbbra is melegen ajánljuk! Bár hidegen se rossz…
kaja csülök.JPGdesszertek.JPG

Este kilenckor pedig MOZI! A Merida, a bátor című amerikai animációs film meglehetősen feldobta az esténket – és nem csak a miénket, elég nagy érdeklődésre tartott számot. Az alapstory sablonja jól működik: egy rőthajú hercegkisasszonynak esze ágában sincs követni a hagyományokat, jól bemutat az udvari etikettnek, szívesebben lövöldöz nyilaival a közeli erdőben, minthogy a jómódú dámát játssza a kastélyban. Ez a közel másfél óra olyan pörgősre és szellemesre sikerült, hogy még azt a két erőszakosan betuszkolt betétdalt is elnézzük amiket agysorvasztóan gagyi szinten sikerült magyarra fordítani. Felnőtt és gyerek is jókat nevet a frappáns, ízléses poénokon, pár percnyi félelemkeltő effektezés is kijár a kölyöknek egy gonosz (vagy inkább cseles) boszorkánnyal tálalva – s persze egy nagy zsákra való  bölcs mondanivaló is elhangzik, ami nélkül ugye nincs családi mozi! Kedves édesanyák: farsangra a Merida jelmez a kislánynak… nem túl bonyolult… biztos lesz (volt, van) rá igényük!

A NAP KÉPEI A GALÉRIÁBAN...

A bejegyzés trackback címe:

https://abadszaloklegjobb.blog.hu/api/trackback/id/tr965459849

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása